A becslések szerint 2050-re ötmilliárd ember szenvedhet a vízhiánytól, és rengetegen útnak indulhatnak, akár Európa felé is – figyelmeztet cikkében a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin legutóbbi száma.
„A Földön 2,1 milliárd ember nem jut elegendő tiszta vízhez. Minden percben meghal egy újszülött a tiszta víz és a nem higiénikus környezet miatt. Minden második percben egy öt év alatti gyermek is életét veszti olyan betegségben, amelyet a piszkos víz fogyasztása okozott”
– mindez csak néhány a Water Aid segélyszervezet ijesztő statisztikái közül.
Nem csak Afrika gondja
Ha vízhiányról van szó, hajlamosak vagyunk tőlünk távoli afrikai országokra gondolni, és a problémát is távolinak érezzük. Tény, hogy ez a kontinens van jelenleg a legrosszabb helyzetben – egyes afrikai országokban harminc százalék alatt van a lakosság ivóvíz-ellátottsága, míg Európában ez 96 százalék.
A vízhiány azonban nem csak a fejlődő világban okoz gondot. Kaliforniában például nyaranta tilos locsolni, és a magas vízdíjak miatt a zuhanyzással is spórolnia kell a lakosságnak. De Európában is jelentkezik a probléma. Londont már a világ a vízhiánynak leginkább kitett nyolc városa közé sorolják az előrejelzések.
Hogy valójában mivel gazdálkodhatunk, azt több tényező is befolyásolja:
- a lakosság növekedő száma mellett
- a víztisztaság,
- az újrahasznosítás mértéke és persze
- az egyre fejlődő technológiák is.
Bolygónk legnagyobb részét víz borítja, ám a felszíni vizek 96 és fél százalékát az óceánok teszik ki, az édesvíz aránya mindössze három százalék. Az édesvízkészleteknek döntő részét – mintegy 68,7 százalékát – pedig a jéghegyek, a gleccserek, illetve a hóréteg rejti magában, a talajban csak harminc százaléka található.
Az elmúlt 150 évben a Föld népessége közel megtízszereződött, a mai 7,6 milliárd fő 2050-re elérheti a 9,8 milliárdot. 2050-re ötmilliárd ember nem jut majd megfelelő ivóvízhez, ami a Föld népességének felét jelenti majd.
Van remény
A megfelelő vízellátottság hiánya miatt 2000 és 2009 között 94, 2010 és 2018 között pedig 263 fegyveres konfliktus zajlott világszerte, derül ki egy, az Európai Bizottságnak készült jelentésből. Az előrejelzések szerint a következő ötven-száz év során ezen konfliktusok 75-95 százalékkal növekedhetnek. A tanulmány kiemeli: a szárazságnak leginkább kitett régiók a Nílus vidéke, a Gangesz és a Brahmaputra vidéke, az Indus, a Tigris és az Eufrátesz, valamint a Colorado folyó környéke.
A kétségbeejtő becslések mellett ugyanakkor látható egy reménysugár is: komoly fejlesztések folynak a fenntartható rendszerek kiépítésére, egyre több az egyéni mellett a regionális kezdeményezés. Talán a legjobb – már létező – példa Izrael lehet: a vízhiánnyal küzdő ország évtizedek óta nagy hangsúlyt fektet a kérdésre, komoly fejlesztésekkel.