Ez a röntgenteleszkóppal végzett első, teljes égboltvizsgálat első eredménye – közölte a garchingi Max Planck Intézet (MPE) a Nature című tudományos lapban.
A forró gázból álló struktúra létére valószínűleg a Tejútrendszer belsejében lezajlott korábbi, energikus kitörésekből származó sokkhullámok adhatnak magyarázatot.
Fotó: Max Planck Intézet
Régóta ismert egy hasonló szerkezetű jelenség az északi égbolton, az úgynevezett Északi Poláris Hurok. Erről eddig azt feltételezték, hogy egy közeli szupernóva-robbanásból származik.
Az északi és déli szerkezet azonban együttesen arra utal, hogy az ok a galaxis középpontjában keresendő.
Alakjuk a galaktikus korong alsó és felső részén homokórára emlékeztet. Ennek oka egy fekete lyuk lehet.
„Érzékenységének, valamint energia- és szögfelbontásának köszönhetően az eRosita a teljes égboltot eddig példátlan mélységben képes feltérképezni, így tudta egyértelműen kimutatni a déli gázgömböt is” – mondta Michael Freyberg, az MPE kutatója.
A röntgenteleszkóp félévente vizsgálja át a teljes égboltot. Az adatok segítségével a tudósok kiterjedt szerkezetek után kutatnak.
Az eRositát egy orosz hordozórakéta fedélzetén indították útnak a világűrbe a kazahsztáni Bajkonurból 2019 júliusában.
A küldetés egyik legfontosabb
tudományos célja, hogy eddig ismeretlen, az eddigieknél távolabbi galaxishalmazokat találjanak,
amelyek segítségével hosszabb időskálán válna követhetővé a nagyléptékű kozmikus struktúrák fejlődése. Emellett az egymás után többször elvégzendő térképezés lehetővé teszi az időbeli változások követését.
A csillagászok arra számítanak, hogy a röntgenteleszkóppal 100 ezer galaxishalmazt és a galaxisok középpontjában több millió aktív fekete lyukat fedezhetnek fel. Mivel a távoli galaxisok fénye hosszú ideig van úton, a teleszkóp akár hatmilliárd évre is visszatekinthet.
Borítóképünk illusztráció