November 18-án derült ki, hogy az énekes a koronavírus okozta szövődmények miatt kórházba került, állapota válságos volt, intenzív osztályon, lélegeztetőgépen, mélyaltatásban kezelték.
A hírt az Apostol együttes tette közzé.
Ismét megtörve és megrendülve búcsúzunk zenész barátunktól.
Balázs Fecó Nyugodj Békében.
Az Apostol együttes tagjai mély fájdalommal búcsúznak tőled.Posted by Apostol együttes on Friday, November 27, 2020
Azóta Várkonyi Attila is megerősített a fájdalmas hírt: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Balázs Ferenc, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, édesapa, férj és kolléga tegnap este távozott. A rengeteg ima és orvosai minden igyekezete ellenére 13 nap küzdelem után feladta a harcot” – közölte a család nevében a Retro Rádió műsorvezetője. Balázs Ferenc temetéséről később intézkednek.
A zenész hozzátartozói kérik, fájdalmukat és gyászukat tartsák tiszteletben.
Balázs Fecótól meghatóan búcsúzott Orbán Viktor miniszterelnök is, barátjának nevezve a legendás énekest.
Úgy kezdte, hogy aprópénzért harmonikázott, a zene lett az élete
Balázs Fecó 1951-ben született és mindössze négy éves volt, mikor édesanyja meghalt, emiatt édesapja családjához került gyerekként. Apai nagyanyja a Ferencvárosban lakott, egy gangos ház földszinti lakásában. Balázs Fecó elmondása alapján nagy hatással voltak rá a hétvégente ebédidőben a házban megjelenő vándormuzsikusok, akik a kor slágereit játszva próbáltak bevételhez jutni – emlékezik az Origo az ikonikus zenészre.
A gyerek Balázs Fecó pedig hol az ablakból, hol a gangon állva csodálta őket. Egyik karácsonyra kapott egy tangóharmonikát, és már volt min gyakorolnia, sőt, meg is tanulta a muzsikusoktól hallott dalok nagy részét. Egyik alkalommal, mikor nem jött zenész, összeszedte a bátorságát, és kiment a gangra játszani. Sokan meg sem nézték, hogy ki játszik, de fizettek a kellemes zenéért. Így Balázs Fecó első gázsija ilyen, az ablakon át kidobott, újságpapírba csomagolt aprópénzekből tevődött össze.
Családunkban soha nem volt zenész. Talán én sem lettem volna az, ha a ferencvárosi bérházban, ahová születtem, nem lakik egy három leánygyermekkel rendelkező zongoratanárnő. Eleinte a klasszikus zene állt közelebb hozzám, azután annyira megfogott a Beatles és a Rolling Stones, hogy ettől kezdve a rockzenének éltem – emlékezett.
Tizenévesen a Ferencváros utánpótlás csapatában is játszott, miközben már javában zenélt – természetesen zongorán tanult. A Fradi a hatvanas években indult a Vásárvárosok Kupája sorozatban, és az egyik meccsük előtt kölyökmeccsen pályára lépett a tinédzser Balázs Fecó is, de megsérült. A karját törte egy esésnél, ami azért volt különösen problémás, mert másnap zongoravizsgája lett volna, amire értelemszerűen nem tudott elmenni. A sérülés így fordulópontot jelentett, mivel a szülei eltiltották a sporttól. Így Balázs Fecó végül már a foci nélkül fejezte be a zenei általános iskolát, ahonnan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába ment zongora szakra.
Az köztudott, hogy a híres Korált Balázs Fecó alapította, de azt talán kevesebben tudják, hogy 1967-ben, még középiskolásként játszott a Neoton együttesben is. Ekkor már ott volt Som Lajos is, aki többek között csellón is segítette Csepregi Éváékat. 1971-ben Balázs Fecó Som Lajossal együtt alapította meg az első magyar hardrock együttest, a Taurust.
Egy afrikai Neoton-turnéról hazafelé megnéztek egy amszterdami Black Sabbath-koncertet, és állítólag
akkor döntötték el, hogy ők is hasonlóan kemény zenét szeretnének játszani.
A Taurus megszűnése után Balázs Fecó bő egy évig külföldön dolgozott vendéglátós zenészként, majd 1975-ben a Koncz Zsuzsát kísérő zenekarba került, amit lehet akár a Korál elődjének is tekinteni. Ugyanis ennek magjából született meg három évvel később, 1978-ban a már önálló Korál együttes. Első koncertjük május 1-én volt a Budai Ifjúsági Parkban.
Már konziba jártam, amikor 1967-ben amatőr zenekarommal részt vettünk a kerületi Ki mit tud? selejtezőjén. A szintén induló és tovább is jutó Neoton orgonistáját épp akkor hívták be, így megkerestek engem. 1971-ig zenéltem velük, 1972-74 között a Taurus következett, majd 1986-ig a Korál. Ezután film- és színházi zenéket írtam, szintetizátorlemezeket készítettem, valamint koncertek segítségével sikerült rendbe hozni a sitkei kápolnát
– ezt 1991-ben mesélte a Pesti műsornak.
Az első évek alatt jó pár tagcsere történt: a Balázs Fecó haláláig hivatalos felállásban doboló Dorozsmai Péter például csak az első koncert után három évvel, 1980-ban csatlakozott csak az együtteshez. Egyébként az ifiparkos koncerten már ott volt az azóta is Korál-tag, Fisher László, aki annak idején a Beatricéből érkezett az együttesbe. A zenekar eredetileg öttagú lett volna, és Balázs Fecó az orgona mellett csak apróbb vokálos feladatokat szánt magának. Ugyanis külön énekessel készültek: Balázs Fecó meg is tudta győzni a P. Mobilt éppen akkor elhagyó Vikidál Gyulát, hogy csatlakozzon hozzájuk. Próbáltak is vagy két hónapig, de az első koncert előtt egy-két héttel Vikidál közölte, hogy nem tudja vállalni a közös zenélést. (Ő végül a Dinamitban folytatta.) Így Balázs Fecóra hárult a feladat, neki kellett a teljes műsort elénekelnie. És ez végig így maradt a Korál további évtizedeiben is.
A Korál első lemeze 1980-ban jelent meg, és leginkább a Taurus együttes nótái kerültek rá. A lemez 300 ezer példányban kelt el. Sokat jelenthet az adat, hogy akkoriban százezer eladott lemezért járt az aranylemez minősítés. Az igazi, országosnak mondható népszerűséget az 1981-es Táncdalfesztiválon való részvétel jelentette nekik. A lehetőséget egyébként Erdős Péter, a Hanglemezgyár teljhatalmú ura ajánlotta fel a zenekarnak. Balázs Fecóék ekkor adták elő először a Homok a szélben című, azóta is az egyik legnagyobb slágerüket.
A Korál a nagy sikerek ellenére 1986-ban ideiglenesen beszüntette működését. A tagok egyrészt belefáradtak a többévi koncertezésbe, másrészt közülük többeknek voltak már mellék projektjeik. És persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az időben kezdett egyre több teret és rajongót nyerni a diszkózene Magyarországon.
Úgy érzem, amit akkor el lehetett érni, az nekünk mind összejött. Emellett a 80-as évek elején egy olyan zenei közeg kezdett kialakulni, amiben már nem akartunk részt venni. A mi zenénk nem fért össze az akkori légkörrel, a Limbó hintóval és társaival. Tudni kell időben lelépni
– vélekedett akkor a Korál együttesről.
Jó 12 év szünet következett az együttes életében. 1997-ben egy Kisstadionbeli koncerttel tértek vissza. Az év koncertje eMeRTon-díjat kapták meg a buliért. A Kisstadionba visszatértek 2000-ben és 2006-ban is. Utóbbi koncert egyben lemezbemutató is volt, mert abban az évben jelent meg a Korál sorban a tizedik, egyben az utolsó stúdióalbuma.
A 40 éves születésnapját egy búcsúkoncerttel ünnepelte a zenekar 2018 májusában.
A Korál soha nem oszlott fel, de a 2000-es években már csak időszakosan, egy-egy nagyobb koncertre állt össze.
Talán azért fogja meg a mai lányokat és srácokat ez a zene, mert egy hiteles kort képvisel. Amúgy is azt látom, az emberek keresnek valamit, ami őszinte, mert ilyesmivel mostanában az élet semelyik területén nem találkozhatnak
– nyilatkozta.
Balázs Fecó utoljára az augusztusi Raktárkoncertjén lépett fel.