Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) megkezdődött a 49 éves volt operatőr, Szilágyi Péter megfigyelése – írja a Magyar Nemzet.
Az alapos gyanú, a szemtanú édesanya és a helyszíni szemle adatai, tárgyi bizonyítékai szerint ő verte agyon részben kalapáccsal ütlegelve a 82 színművész apját a XVII. kerületi, egykor szebb napokat látott családi házban. A férfi pszichiátriai kezelés alatt állt, de az anya szerint rendszertelenül szedte gyógyszereit, a nyugtatókat, mivel nem volt mindig pénzük a szerek kiváltására. Vasárnap reggel éppen a gyógyszerhiány válthatta ki a fiából a dühöngést, véli az anya.
Az IMEI-ben most pontosan fel kell mérni az igazságügyi elmeorvosoknak, hogy a gyanúsított milyen elmeállapotban van, a neki felírt gyógyszerek elégségesek-e a betegsége(i) kezelésére, a labilis idegállapot, a dühöngés megelőzésére. Azt is vizsgálniuk kell, hogy a gyilkosság idején beszámítható állapotban volt-e, vagy sem – ez a büntethetőségét dönti el,
ha nem tudta felmérni kalapácsos támadása következményeit, a bíró nem ítélheti el, ellenben el kell rendelni a kényszergyógykezelését.
Amit egyébként szintén a Kozma utcai börtön épületegyüttesében található, büntetésvégrehajtási eszközökkel őrzött IEMI-ben fognak elvégezni a férfin.
Ami sajtóbeszámolók és a családot jól ismerők elmondása alapján kijelenthető, Szilágyi Péternek
nagyon komoly pszcihés problémái voltak és vélhetően vannak, ami miatt rendszeresen verte a szüleit.
A vasárnapi kihallgatásán még nem volt hajlandó beszélni a történtekről a nyomozóknak, vagy csak nem is tudott volna pontosan visszaemlékezni a történtekre, nem tudni. Keddi letartóztatásakor már azt mondta a nyomozási bírónak, hogy ő csak védekezett az apja ellen.
A szemtanú anya már vasárnap arról beszélt, hogy fia dühöngeni kezdett és először önmaga ellen fordult, verte a fejét a falba, az ágykeretbe, mire az apja lefogta, hogy védje, a fiú azonban kicsúszott az alig 50 kilós apa fogásából, és akkor elszabadult a pokol.
Az anya szerdán a Ripostnak azt mondta a fiáról: „Nagyon furcsán viselkedett. Mielőtt a fejét az ágy karfájába kezdte volna verni, azt mormolta: A bolygók között rendet kell rakni! A bolygók között rendet kell rakni… Máskor is voltak furcsa dolgai, ezért nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget, de most már csak arra tudok gondolni, hogy talán az apjára célzott…”
A bulvárlap munkatársait beengedte Jolika néni a gyilkosság helyszínére, az erősen lelakott családi házba is. Itt a kollégák furcsa falfirkákat – például „Apám”, „Tök jó hely a börtön!”, illetve „A szüleid a legfontosabbak!” – és lövésnyomokat is láttak. „Mi nem szóltunk rá Péterre: miért is ne rajzolgathatott volna a falra, ha ahhoz van kedve? Nem baj. Annyi különös gondolat kavargott a fejében, hogy azokat mind ki kellett adnia magából” – mondta az összefüggéstelen mondatokra és furcsa firkákra az édesanya, aki szerint a fiúnak van légpuskája, állítólag engedélye is van hozzá, ám nem engedték az udvaron lövöldözni, így a házban a szekrényekre lövöldözött.
„Minket nem zavart, ránk nem célzott, és legalább jól érezte magát közben”
– mondta Jolika néni. A puska egy széfben van most is, a kulcsot elvitte magával a fiú az IMEI-be.
Borítóképünkön Szilágyi István